Amilyen furák voltak az eddigi napjaim, csodálom, hogy ilyen jól aludtam ma este. Valami gyönyörűt álmodtam, de elfelejtettem. Kár. Emlékszem, hogy szép volt. Felöltözöm és elmegyek a suliba, pedig még annyi akaraterőm sincs, mint alapból. Megbántottam Castielt és Natanielt, Ken pedig elköltözött. Írnom kéne neki Facebookon, úgyse akarok jelző csengő előtt beérni.
"Szia Ken!
Milyen az új suli? Vannak barátaid? Jófejek veled? Miket tanultok ott? Mennem kell suliba, majd du. elolvasom a válaszod, szia! :)"
Na ezt elintéztem. De most ettől jobban kéne magam éreznem??? Hát nem jött be, ha ez volt a cél. Najó, ha most elindulok, akkor kb becsengő előtt 10 perccel érek oda. Indulok is.
*suliban*
Ideértem. Hmm, az a bizonyos személy nincs az udvaron. Megúsztam! Bemegyek, mielőtt találkoznánk.
*folyosón*
Mi ez a sok ember körben? Mit néznek? Az ott az igazgatónő?
-Nataniel utoljára mondom, ha nem találja meg a tanári kulcsát, és azt amit onnan elloptak, búcsúzzon el ettől az iskolától, mert ki lesz csapva! Megértette?!
-Igen asszonyom, megértettem. Elő fogom keríteni azt a dolgot bármi áron!
Milyen dolgot? Miről van szó? Az igazgatónő idegesnek tűnik, vajon mi lehet a baj? Mi tűnt el?
*később*
-Szia! Nataniel, mi történt? Segítsek? Mit kell megkeresni? Nem akarom, hogy kicsapjanak!
-Amarill. Szóval hallottad? Nem tudom, hogy téged ez mennyire érdekel a tegnapi kitörésed alapján.
-Ja, akkor nem kell a segítség?! Bocs, hogy megkérdeztem!
Elfordulok, de még egyszer visszanézek és látom, hogy Nat olyan bánatos fejet vág. Segítenem kell neki.
-Nataniel én csak segíteni akarok... Nem akartalak tegnap megbántani, sok volt a felgyülemlett feszkó, és rosszkor voltál rossz helyen. Ezután haragudhatsz rám, de engedd meg, hogy most segítsek neked!
-Rendben, azt hiszem. Ellopták a tanári kulcsát, és a tanáriból a leendő dolgozatok kérdéseit.
-A dolgozatok kérdéseit?! Az nem lehet! Úristen, Nataniel meg kell keresnünk! Megyek megkérdezek néhány embert.
-Amarill, erre semmi szükség.
-De igen, van rá szükség.
Oda kell mennem néhány emberhez, de kikhez? Körbe megyek. Ott egy csaj, tök szimpi! Úgy látom, rajzolni is szeret. Csak jófej lehet. Meg is kérdezem.
-Szia, Amarill vagyok!
-Szia, Violette-nek hívnak.
*elpirul*
Elpirult? Miért? Remélem nem leszbi. Gyorsan megkérdezem, tud-e valamit, és lépek. Az lehet, hogy nem jön be senki, de azért a csajok távol álljanak tőlem!
-Tudsz valamit az elveszett kulccsal kapcsolatban?
-Nem.
Akk én lépek is. Sugárzik belőle a melegség. És ahogy rám nézett. Váá, mikre nem gondolok! Pedig nagyon szimpi volt a csaj. Megyek tovább, de kihez? Csak van valaki, aki tud valamit! Példáuuuul... Ott! Az a csaj ott rendőr cp-ben van?! Megkérdem, hátha tud valamit egy elszökött kulcsról.
-Szia! Amarill vagyok!
-Amarill? Te vagy Castiel csaja?
-Miii?! NEEEEEEM! Nincs pasim, és ebbe a suliba nem is volt!
-Gome, gome! Én Kim vagyok. Mit szeretnél?
-Nem láttál valamerre egy kulcsot?
-A tanári kulcsát? Nem. De majd szólok ha látom.
-Oké, köszi, szia!
Na, kit támadjak le legközelebb? Nemérdekel, ahhoz megyek, aki legközelebb van! De ki van közel? Pff körbejárok mindent.
-Szia! Amarill vagyok. Nem láttál egy...
-Amarill? Amber már mesélt rólad.
-Amber?! Mit mondott?!
-Mindegy. Mit akarsz?
-Nem láttad a tanári kulcsát?
-Nem.
-Jó, akk csá.
Ez Amber barátnője volt? Látszik rajta! De bunkó volt! Mindegy megyek el.
*Csrrr*
Vagy nem. Kezdődik az óra. Majd következő szünetben másfelé is szétnézek.
*óra után*
Vége az órának, kimegyek a folyosóra. Hmm kit kérdezzek meg? Basszus! Itt jön Amber, és csapata! Nem. Most nem vonulhatok vissza, meg kell őket kérdeznem. (már ha nem rohannak el megint).
-Nem láttátok véletlenül a tanári kulcsát?
-Nem.
-És nem is akarsz segíteni megkeresni? A bátyád érdekében igazán mozgósíthatnád magad!
-Ha elhagyta az az ő baja, nem az enyém! Felőlem ki is csaphatják!
-De egy szemét ribanc vagy! A saját bátyádról van szó! Melyik nyomorult kurva nem segítene a saját testvérén?! Fordulj fel, hülye faszszopó!
-Én? Mint faszszopó? Nem is tudom ki csüngött Castielén kedd este! Várj csak! Mégis tudom, teee.
-Mit beszélsz?!
-Ugyan már! Az egész suli tudja! És amit tegnap reggel a fa alatt leműveltetek! Nagyon "romantikus" volt.
-Csak nem féltékeny vagy?
-Ugyan! Rád?! Viccelsz?
-Akkor tudsz valamit a kulcsról vagy sem?!
-Nem, és nem is fogok! Menjünk lányok!
Cöh! Milyen beképzelt picsa! De az azért aggasztó, hogy ilyeneket terjesztenek rólam és Casról. Vajon ő tud róla? Kimegyek megkérdezem. Épp elindulok, mikor valaki megfogja a vállam.
-Hé! Te vagy Amarill?
Hátrafordulok. Ki ez? Valami riporter vagy mi? Még sose láttam.
-Igen, én vagyok. Te ki vagy?
-Én a suliújság főszerkesztője, Peggy vagyok. Azért jöttem, hogy megkérdezzem, mit tudsz a lopásról?
Ahha, szóval az ellopott dolgozatokról érdeklődik. Belőlem aztán ki nem szedi!
-Jaaa, ellopták a tanári kulcsát, nem?
-Mármint, hogy a tanárin belülről mit loptak el. Egy kulcs miatt a diri tuti nem őrjöng, meg futkos ennyit.
-Mást is elloptak? Nem is tudtam. Te írod meg a storyt?
-Igen! És azt a címet fogom a cikknek adni, hogy "A DÖK elnök pácban sül" milyen?
Miii? Ezt nem teheti Nataniellel! Mit tegyek?! Nem tehetek semmit. Nem teszek semmit. Nem az én dolgom.
-Szuper cím!
-Majd olvasd el a cikket!
-Mindenképp!
Hova is tartottam? Hmm... Ja igen! Az udvarra, hogy beszéljek Castiellel! Ó, semmi kedvem! De megígértem Natanielnek, hogy mindent megteszek! Megyek is!
*udvaron*
-Castiel! Ööö, szia! Nem láttad véletlenül errefelé a tanári kulcsát?
-Sok kulcsot láttam erre szaladgálni, de sajnos nem tudom, melyik a tanárié.
Csodás! Ez a hozzáállás fenomenális!
-Castiel, biztos semmit nem tudsz róla?
-Fogadjunk, te is azt hiszed én loptam el! Minek akarnék bemenni a tanáriba, mikor az iskola közelébe se jövök, ha nem muszáj?!
-Castiel izééé. Igazad van, de másról is akartam veled beszélni. Öhhm, hallottad miket terjesztenek rólunk?
*Cas bedugja a headset-ét*
Ez most bedugta a headsetet a fülébe? Komolyan?! Jó! Legyen úgy! Megyek, megkérdem mástól! Aki segítőkészebb!!! De merre menjek? Amúgy is, ha bárki tudna valamit, az úgyse mondaná el, vagy ha igen, akkor nem nekem. Hmm. Lehet, tényleg csak elhagyta. De akkor hova tűntek a dolgozat kérdései? Hmm. Érdekes. De, ha még egyszer azt mondom "hmm", akkor conon megyek Deidarát cp-zni. Kajakra mostmár! Amúgy is, jelenlegi helyzetemben inkább Sherlock feelingem van. "Nagyon" menőőő! Akkor megyek, és szétnézek. Mi van a legközelebb? A tornaterem. Ok, akk megyek oda.
*Tornateremben*
-Hahóóó!
Hé, az nem izéé, hogyishívják Líííz? Az csaj név nem? Lizu, Liza, Lysandra vagy... Basszus, olyan közel járok! De, óóó. Megvan!
-Lysanden! Nem láttál egy kulcsot?
-Amarill, ugye? LysandeR vagyok. Nem láttam kulcsokat errefelé, mert?
Lysander? Tényleg? Meg mertem volna esküdni, hogy "n" volt a vége.
-Nem találjuk a tanári kulcsát.
-Hmm, a kulcsok nem tudnak maguktól elvándorolni.
És még ő is hümmög! Come here! Deidara fanclub!
-Szerintem se. Megyek, keresem tovább.
-Szerintem Nataniel csak egyszerűen elhagyta.
-Lehet. Megyek akk keresem, szia!
-Helló!
Jajj de aranyooos! Megyek a kertészklubba, ott még úgy se voltam megnézem a kulcsot ott is. Remélem, legalább ott megtalálom, ha a tornateremben nem volt.
*kertészklubban*
Itt van a rajzos csajsziii!
-Violette! Te kertészklubbos vagy?
-Igen.
-Nem láttál errefelé egy kulcsot?
-Nem.
*elpirul*
-Ööö, oké. Akkor szia!
Fura csaj, de nagyon kedvesnek tűnik. Nos, itt nem volt. Megyek be a suliba, és keresem tovább. Vajon ki lophatta el a kulcsot? Lehet, hogy Castiel, hiszen utálja Natanielt, de nem szeretnék ilyesmit feltételezni róla. Ha őt kizárjuk, akkor csakis Amber lehetett. De a saját bátyjával miért akar kibaszni? Nem értem azt a csajt. Igen! Bíznom kell Castielben. Amber tette, ez 1000%!
*udvaron járok*
-Amarill, pont téged kerestelek.
Jééé, ez Lysander. Vajon miért keresett?
-Szia Lysander, mizujs?
-Megtaláltam a kulcsot.
Megtalálta? Különös. Hogy került hozzá? Nem hiszem, hogy hirtelen eszeveszettül elkezdte volna keresni. Érdekes.
-Köszönöm szépen!
Megvan a kulcs. Megyek, oda is adom Natanielnek! Biztos bent van a teremben, odamegyek odaadom neki.
-Na, megtaláltad a kulcsot?
Neked is szia. Igen, én is örülök, hogy újra látlak. Persze, jól vagyok és te?
-Itt van, tessék.
-Kérhetek tőled egy szivességet?
-Aha. (asszem)
-Ha az igazgatónő elment a folyosóról, nem tudnál a kulccsal besurranni, és keresni valami nyomot, hogy ki lophatta el a dolgozatok kérdéseit? Tudom, kockázatos. Vállalod a kockázatot?
-Nem tudom, de szeretném végre megtudni, mi folyik itt!
-Rendben, akkor az udvaron várlak, amikor az igazgatónő már nem köröz a folyosón.
-Ok, megnézem elment-e.
Kimegyek a folyosóra, Nataniel pedig megy tovább az udvarra. Ez gáz, az igazgatónő még mindig itt kering mint gólyafo... Khmm. Szóval értitek! Elkezdek énis járkálni a folyosón, hátha eltűnik.
*csrrr*
Szuper! A diri még mindig itt legyeskedik, és be is csengettek! Megmondom Natanielnek, hogy majd következő szünetben.
*teremben*
Megvárom míg Nataniel bejön. Csak nem vár rám, még óra kezdete után is, vagy mégis?! Kimegyek megnézem.
*folyosón*
Az igazgatónő már nincs itt. Kimegyek az udvarra szólok Natnak. Az udvaron vagyok. Nat még itt van. Szólnom kell neki.
-Elment az igazgatónő?
-Igen. Nyisd az ajtót. Sietnünk kell.
Most először megyek be a tanáriba. Izgulok. Nataniel kinyitotta az ajtót. Nyomás! Ez egy teljesen normális tanári. Semmi különös nincs benne. Szétnézek a fiókokban. Jééé, itt egy mappa Lysander néven. Meg kéne nézni... Nem. Nem nézhetem meg. Nem avatkozhatok bele a személyes dolgaiba. Majd ha valamit meg kell tudnom róla, úgyis elmondja. Szétnézek az íróasztal körül is. Ezaz! Egy nyom! Ez egy karkötő. Száz százalék, hogy ez nem egy tanáré. Meg is van a nyom! Szivesen szétnéznék még máshol is, de sietnem kell nehogy rajtakapjanak.
-Mit keres maga itt?!
Ez az igazgatónő hangja! A hátam mögött van! Ez gáááz!
-É-én, izééé.
-Én kértem meg, hogy jöjjön és segítsen nekem.
Ez az egyik tanárom. Asszem a törit tanítja. Nemrég érkezett a suliba és egyszer elejtette az összes papírját, én pedig segítettem neki felszedni. Jó dolog jóba lenni a tanárokkal! Ezt majd egyszer megköszönöm neki.
-Igen? Akkor rendben. Most viszont fáradjon ki kérem, diákoknak nem szabadna itt tartózkodniuk, főleg a nemrég történteket figyelembe véve.
-Rendben megyek is. Viszont látásra!
Huhh! Ezt megúsztam! Kié lehet ez a karkötő? Olyan ismerős... Giccses, és ráadásul egy gagyi bizsu karkötő. Kin láttam ilyet? Olyan, mint Amber nyaklánca. Pontosan! Ez Amber karkötője! De most nem tudom leleplezni, mivel még óra van. 10 perc. 10 Percet kell még várnom. Oks, én kivárom!
*csrrr*
Remek kicsengettek! Melyik terembe lehetnek Amberék? Hehe, úgy látom ott jön a kis csapatával a folyosón. Tökéletes! Nem nekem kell megkeresnem őket!
-Amber! Nem vesztetted el véletlen a karkötőd?
-A-a karkötőm! Add vissza! Te elloptad tőlem!
-Dehogy loptam! Ezt a tanáriban találtam. Tudod, ahonnan ellopták a dolgozatok kérdéseit. Valld be! Te loptad el őket, igaz?! Miért tetted? Miért kevered bajba a saját bátyád?!
-Most végre megtanulja, hogy vagy az én pártomat fogja vagy senkiét!
-Mindig is a te pártodat fogta!
-Erről nem beszélhetsz senkinek, érted?!
-Ezzel elkéstél, mivel Nataniel ott áll mögötted.
*hátrafordul*
-N-nataniel! É-én nem úgy értettem!
-Nem érdekel, hogy értetted! Ezt el kell mondanom az igazgatónőnek!
-Úgyse érsz vele semmit! Amíg nem találod meg az eltűnt kérdéseket, addig úgyis te leszel a felelős!
Basszus igaza van!
-Nataniel, majd én megkeresem!
-Arra semmi szükség. Én már megtaláltam őket.
Castiel! Megkereste őket? Mikor? Úúú Amber elég dühösnek tűnik. Rám néz. Na kíváncsi vagyok, ebből mi fog kisülni.
-Te vagy a hibás! Ha te nem találod meg a karkötőmet, akkor ez nem derül ki! MEGÖLLEK!!!
Basszus! Most aztán felhúztam! Nekem fog jönni. Ebből baj lesz!!!
*valaki átkarol*
-Ugye nem akarod bántani a barátnőmet?
-C-castiel! Ne mondj ilyet!
Najó, én elvesztettem a fonalat! A jelenet láttán Amber megtorpant, Nataniel meg hitetlenkedve néz. Én meg csak ámulok. Köhm. Neki ez úgysem jelent semmit. Az egész lényegtelen. Most látom hogy egész sok nézelődő gyűlt körénk. Köztük van Amber két csatlósa, Kim, Violette, Charlotte, Iris és Peggy is akik épp kamerával veszik fel a történteket, és valószínűleg az egészet felvették. Rajtuk kívül még vannak páran, de nem ismerem őket.
-Mert nem igaz?
Ott van Lysander is. Nem hiheti azt, hogy járok Castiellel. Ahogy Nataniel sem! Még azt hinné, hazudtam neki!
-NEM! ENGEDJ EL!
Kibújok az ölelése alól, és a sok döbbent, néhol elégedett szempárral nézek szembe. Ez degááz! Ne én legyek már a figyelem középpontja. Épp csak egy kicsit vagyok védtelen, de Amber kihasználja a helyzetet. Nem eshetek pánikba, ki tudom védeni. Erősebb vagyok nála. Felkészülök. Épp mikor lesújtana, Lysander kilép a tömegből, és lefogja Amber kezét!
Meg tudtam volna védeni magam!!!
-Csak saját magad hibáztathatod a dolgok alakulása miatt. Vállalnod kell a következményeket a tetteidért!
-L-lysaner, meg tudtam volna védeni magam de azért köszi, hogy megvédtél.
-Nem szeretek beleavatkozni mások dolgába, de úgy láttam segítségre van szükséged.
De rendeees!!!
-Mi folyik itt?!
Az igazgatónő! Nemtudom, hogy most örülnöm kéne vagy mi? Mindegy. Ezután az igazgatónő eloszlatta a tömeget. Mindenkit órára küldött, Ambert, Natanielt és Peggyt pedig magával vitte az irodába. Jobban mondva Peggyt nem akarta csak a felvételt, de Peggy azt mondta vagy ő is megy vagy nem kapja meg a felvételt. Hát igen, belevaló a csaj. Nemsoká vége az órának, akkor majd megkeresem Lysandert, mert beszélnem kell vele. Vajon miért van itt ha nem is ebbe a suliba jár?
*Csrrr*
Ok, megyek megkeresem! Megyek a tornaterembe, hátha ott van. Legutóbb ott volt asszem.
*udvaron*
Ott van Castiel, megkérdezem tőle nem-e tudja hol van Lysander.
-Szia! Nem láttad véletlenül Lysandert?
-Ha láttam volna, akkor mi okom lenne elmondani neked?
-Egyszerű kedvességből?
-És miért legyek kedves veled?
-Legutóbb még a "barátnőd" voltam.
-Nem te mondtad, hogy ez nem igaz?
De. Igaza van. Én pontosan mit is csinálok most?
-Igazad van. Ez nem igaz és nem is lesz az. Én nem megyek bele a játékaidba. Most pedig LÉGYSZÍVES mondd el hol van Lysander mert beszélni szeretnék vele.
-Vá!
Megfogta a két kezem és odanyomott a falhoz. A nyakamba liheg.
-CASTIEL ELENGEDSZ ÉRTED?!
-Már nem is Cas vagyok?
A fülembe durozsol. Milyen meleg érzés. De egyben kiráz tőle a hideg. Teljesen elszállt belőlem az erő. Üres vagyok. Belülről üres. En-gedj el.
-Engedj el. Kérlek.
-A folyosó végén. A lépcsőnél van Lysander, ha őt keresed.
Neki is erőtlen a hangja. Az előbbi gúny, kacérság eltűnt. Megbántottam volna? Ugyanúgy érzünk. Egyikünk se tudja elengedni a másikat. Kötődés. Barátság. Semmi több. És elenged. Elszakadunk egymástól, és valami köztünk megváltozik. Egy hideg jégburok keletkezik kettőn között. Ezt fel kell olvasztanom. Most. Nem várhatok, mert késő lesz. Nem veszíthetem el őt. A nyakába karolok.
-Castiel, ne csináld ezt.
-Mit?
Erőtlen. Még mindig hideg a hangja. Semmit nem hallok ki belőle. Fel kell olvasztanom a falat. El akarom tüntetni.
-Nem tudom. De nem hagyom, hogy ezt tedd a barátságunkkal.
Mit teszek? Lehet, hogy ÉN teszem ezt a barátságunkkal?!
-Ne haragudj! Nem akartalak megbántani! Kérlek ne haragudj! Nem te teszed ezt a barátságunkkal, hanem én! Bocsáss meg!
Nekidőlök a mellkasának és halkan könnyezek.
-Ne haragudj.
-Nem haragszom.
Kibújik az ölelésem alól és elmegy. Nem haragszik. De akkor miért ilyen hűvös? Nem vagyunk barátok? Azok vagyunk.
-CASTIEL MI BARÁTOK VAGYUNK!!!
Hátranéz, tátog valamit amit nem tudok kivenni, és ejt egy sejtelmes mosolyt, majd visszafordul és továbbmegy. Visszatért! Cas visszatért! Ezaz! Nem gondoltam volna, hogy ennek ennyire örülni fogok. Legalább vidáman megyek Lysanderhez!
*lépcsőnél*
Tényleg itt van Lysander. Meg is kérdezem tőle, hogy mizu.
-Szia Lysander!
-Szia.
-Hogyhogy itt vagy? Azt hittem, egy másik suliba jársz.
-Ma intéztem az átiratkozást. Castiellel egy osztályba fogunk járni.
-Nem szeretted a másik sulit?
-De. Ez azért kellett, hogy továbbra is itt próbálhassunk.
-Ja, értem. Örülök, hogy egy suliba fogunk járni.
-Én is.
Ez nagyon jó, Lysander is ebbe a suliba fog járni. Örülök neki. Most, hogy végre megvan a kulcs, a dolgozat kérdései, meg minden, így nyugodt körülmények között is megismerhetem. Megyek haza.
*valaki nekem jön a folyosón*
-Vigyázz már jobban!
De agresszív a kiscsaj! Ő jött nekem!
-Te jöttél nekem!
-Jó, igaz bocsi. A pasimhoz jöttem és késésben vagyok, ezért sietek. Rosaly vagyok.
-Semmi baj, én Amarill vagyok!
-Megyek tovább, szia.
-Szia!
Ki lehet a pasija? Remélem még találkozunk. De most megyek haza.
*otthon*
Fellépek Facebookra, hátha Ken válaszolt. Nem válaszolt. Kár. Ismerősnek jelölöm Kim-et, Capucin-t, Peggy-t és Violettet. Jah és Rosalyt is! Jee, holnap péntek! Már csak holnap lesz tanítás, aztán az osztállyal egy hétre elmegyünk osztálykirándulásra! Nem is gondoltam volna, hogy itt egy tanévben 3 osztálykirándulás van! Elképesztő!
-Kész a vacsora, kicsim!
-Megyek anya!
Megvacsoráztam, megcsináltam a házit, animét néztem, lezuhanyoztam most pedig megyek lefeküdni.Nem tudok aludni. Telóról gyorsan felmegyek facera. Van egy üzim! Ken az!!!
"Szia, Amarill!
Köszi, hogy gondoltál rám. Elég kemény az új suli. Itt nem nagyon van idő barátkozni, pedig bentlakásos suli. Állítólag elég sokat változtam... Én nem tudom. Majd meglátjuk. Apunak mondtam, hogy szeretnék visszamenni a Sweet Amorisba, azt mondta, majd meglátja. Veled mizu?"
Úgy sajnálom szegényt! Válaszolok neki.
"Minden a feje tetejére állt, Castiellel nagyon nehéz. Vannak hullámvölgyeink, hülye pletykákat terjesztenek rólunk, de alapjában véve jól megvagyunk. Csomóan azt hiszik, hogy járunk, pedig ez nem így van. Nataniel ugyanaz a papucs mint volt, bár lehet változott mióta elmentél. A hugával Amberrel (ismered hülye picsa aki miatt kellett elmenned) elég sok gond van, de együtt megoldjuk! Mindenki segít egymásnak. Nataniel, Lysander, Castiel és én is. Mondjuk most volt egy két gond ööö néhány kilengés, vagyis izéé szóval egy kis zavar, lényegében nem tudom összegezni, hogy mi van, de ha visszajössz, úgyis saját szemeddel látod majd a dolgokat. Előbb utóbb visszajössz úgyis."
Nincs fent, úgyhogy nem fog válaszolni. Holnap majd jobban figyelem mikor van fent. Tett fel új képeket is. Jééé már nincs szemüvege és bilifrizuja se. Ilyen a szeme? És az arca, ha nincs rajta a szemüvege? Lényegében csak ennyit változott. De a válasza alapján a legtöbbet belsőre változott. Gyorsan meg is írom neki.
"Jó lett a hajad, jól áll. Szemüvegeddel mi lett? Gondolom nem javult meg magától a szemed. Műtét? Kontaktlencse?"
Elálmosodtam. Tényleg sokkal jobban néz ki. Akarom mondani, végre kinéz valahogy. Megyek aludni. Holnap korán kelek.