Éjfél van... Hideg van és fázom... Ki ez fölöttem? Hogy hívják? Piáltunk, táncoltunk és csókolóztunk. De miért? Mert jól esik? Ez igaz... De legszívesebben mással lennék most. Kinyitom a szemem és ideiglenesen kijózanodom.
-Azt mondtam hagyd a helyén a felsőmet!
-Ugyan cica. Tudom, hogy te is akarod. Tetszem neked.
Megpróbálom letolni magamról de túl nehéz. Mondjuk lehet az is közrejátszik, hogy a mozgásomat is nehezen irányítom és gyengébbnek is érzem magam. Mást kell kitalálnom, mert ennek nem lesz jó vége. Talán... Hirtelen lefordulok a padról, de természetesen a lábam a padon maradt mert az a geci valamikor rátette a lábát. Kihúzom a lábam és rugdosódom, hogy eszébe se jusson megállítani a menekülésemben. Sikeresen kiszabadulok és ráugrok, hogy hátraesik. A csípője még a padon van de a feje a földön, én pedig rajta ülök és a két lábam lógatom lefelé. Teljesen kiszolgáltatott nekem.
-Hülye kurva!
-Pedig még jóban is lehettünk volna. Kár. Na most! Mit kezdjek veled? Hmm, mit is, mit is, mit is?
Leveszem a gyűrűm és egy "jobb egyenest" húzok be neki 'oda'.
-Áááhhh! Baszod! Fulladj meg te retkes..!
Hirtelen azt hittem, hogy hasizomból felül, de csak a micsodájához kapott és visszaesett hátra.
Még egyet behúztam a gyomorszájába és gyorsan visszasiettem a táborba. Huhh, ezt megúsztam. Megyek a faházunkhoz. Vagyis imbolygok a faházunkhoz. Hihi, ez vicces volt. Mostanra már nagyon szédülök. Valaki van az ajtóban. Ki lehet az? Huuu egy szellem! Tuti egy szellem! Haha! Ja, nem ez izé. Hozé delucsé (pam pam pam) Armin!
-Szia Armin!
-Megjött a mi kis csavargónk!
-Ki? Én? Ugyanmár! Hé, csak nem engem vártál? Aggódtál értem? Ugyee?
-Én? Érted? Ugyan! Bebasztál?
-Csak egy kicsit.
-Mit ittál? Alkoholmentes sört?
-Talán igen, de talán.
Észreveszem magam, hogy az arcába beszélek. Hátrahőkölök.
-Bocsi.
-Csodálom, hogy ennyi öntudatod maradt. Azt hittem sokkal jobban kész leszel. Nataniel és Melody bent vannak. A holnapi napot tárgyalják. Azaz a mait.
Ők azt hiszik, hogy Castiellel és Lysanderrel vagy.
-Honnan tudtad, hogy itt leszek? Talán nyomoztál utánam? Hmm? Elmondhatood.
-Lényegtelen. Gyere, egyre jobban a fejedbe száll a pia. Nem akarom, hogy Melody és Nataniel így lásson.
Karon ragad és magával húz.
-Hihi, ez vicces! Merre megyünk?
-A mi faházunkba.
-Te kis huncuuut! Mit tervezel? Én erős vagyok, megvédem magam! Simáán leverlek ha rosszalkodni próbálsz. Azt a faszit is levertem a padon. Hehe, legközelebb megtanulja kivel kezdjen ki. Hihi. De nyugi nem bántottam a pofáját. A te cuki kis pofikádat sem fogom bántani.
-Itt vagyunk. Megmosdasz, kapsz tejet és kenyeret, aztán meglátjuk mi lesz. Lehet kéne szódabikarbóna is. Vagy azt ilyenkor nem szoktak adni?
-Mi az, nálatok kis bolt van? Hihi.
-Fejezd be a hülyéskedést és gyere be.
Kinyitja az ajtót.
-Mi van már veled? Ennél jobb fej szoktál lenni.
*ajakbiggyesztés*
-Te meg nem szoktad elnyújtogatni a szavakat. Túl sokat ittál. Örülj, hogy kedves vagyok és nem használom ki a helyzetet.
-Hmm, kihasználhatood.
Basszus, megint elnyújtottam a végét. Hahaha, Arminnak igaza van. Farkasszemet nézünk. Haha, ez hülye! Elvigyorodom és a fejemet lehajtva röhögök. Min is? Nem tudom. Ez de izé! Hahaha! Nem tudom min röhögök! Armin hirtelen megragadja a karom, beráncigál a házukba (miközben én botladozom a saját lábamban) és lelök az ágyára.
-Armin! Ne legyél roszfiúú!
Kimegy. Visszajön egy másfél literes ásványvízzel a kezében és rámönti!!! Összeszorítom a szemem, köpködök, fuldoklok és a vízáradatnak vége.
-Pöh, kva-gah! Mégis mit gondoltál? Meg akarsz ölni?!
Meglendíti a kezét és a víz újra felém tart. Érzem a számban, szememben és az orromban is. Kapar. A kezemet a víz irányába teszem, hogy elállja az útját.
-Vah, gah!
*köp és fuldoklik*
-Abbahagynád, idióta?! Mi a faszom van veled? Nyugodjál már meg!
Odadob mellém egy törülközőt, én pedig megtörülközöm. Visszaadom és helyette a kezembe nyom egy bögre tejet, kenyérdarabokkal.
-Pfuuj, ezt nem iszom meg.
-Akkor edd meg.
-Nem fogom.
-Lenyomom a torkodon Amarill!
-Nem vagy valami jófej!
-Tudom, tudom, csak igyad!
-Megiszom, na.
Megittam és hanyatt feküdtem az ágyon. Armin valamit dumált nekem de nem hallottam. Álmos vagyok. Alszok.
*később*
-Mit keres ő itt? A te ágyadban?!
Ez ki? Nataniel? Mit keres ő a szobámban? Ja! Kirándulni vagyunk. De akkor is. Miért jött át ilyen korán?
-Nyugi, Nataniel! Félreérted.
Armin? Ő is itt van?
*kinyitom a szemem*
Ez nem a mi szobánk. Basszus! Tegnap. Vagyis, ma... Armin ágyában vagyok. Be is takart, de aranyos. Áhh, én meg tegnap milyen égőn viselkedtem! Nemáár!
-Jó, akkor mondd el miért fekszik Amarill a te ágyadban?!
-Azt nem mondhatom el.
Nem mondhatja el? Neee, nem akar leleplezni! Felpattanok.
-Izé, én... Bocsánat, nem akartam bajt okozni.
-Megtudhatnám mit csináltál Armin ágyában? És, hogy miért vagy az ő felsőjében?
Magamra nézek és tényleg férfi felső van rajtam. Hová tűnt a ruhám?! Vörös fejjel nézek Natanielre, aki teljesen elképedve néz rám.
-Nem akartalak téged és Melodyt megzavarni a beszélgetésben. A ruhám vizes lett, mert valami őrült lelocsolt vízzel és Armin adott egy felsőt, amit felvehetek, mivel nem akartam vizesben maradni. Lefeküdtem ide, hogy megvárom míg visszajösz a szobánkból, de valószínűleg elaludtam. Sajnálom.
-Igen? Akkor rendben. Most viszont menj a saját szállásotokra, nehogy baj legyen ebből.
-Armin?! Elkísérnél kérlek?
-Miért?
-Mert félek a sötétben azért! Na! Gyere már!
-Oké.
Elráncigáltam Armint a szállásunkig, megálltam előtte és szembefordultam vele.
-Miért van rajtam a te pólód?!
-Mert a ruhád vizes volt, mint ahogy mondtad is.
-Megszárad.
-Meg bűzlött és le is hánytad.
Igen?! Mikor?! Baszki! Lefelé nézek.
*elpirulok*
-T-te öltöztettél át?
-Igen. Miért?
-Mi az, hogy "igen miért"???? Fiú vagy!!!
-Bikiniben voltál. Úgy már a strandon is láttalak.
-Jaaa! Akkor jó.
-Nem értem a csajoknál mi ez a "fehérneműben nem láthat pasi, bikiniben meg igen".
-Mindegy. Úgyse értenéd. Pasi vagy. (ez az egyszerű magyarázatom arra ha egy pasi nem ért valamit amit a nő mond) De azért köszi, hogy nem buktattál le Nataniel előtt.
-Nem akartam elbaszni a kirándulást.
-Ugyanmár. Simán elmondhattad volna neki, hogy miért voltam az ágyadban a te pólódban. Érdekes, én még sose láttalak pólóban. Ez honnan van? Mire használod?
-Ebben szoktam aludni.
Megszagolom.
-Hmm, Armin illata van.
-Nem értem a lányokat.
-Ki érti őket? Gyere, dobjunk be közösen egy sört.
-Tényleg. És a kis csavargónk nem másnapos?
-Nem. Nagyon jól érzem magam és az este is nagyon jól éreztem magam. És a vodkanarancs. Hmm, az isteni volt.
-Ennek örülök, mivel délelőtt kézilabda mérkőzések lesznek, délután pedig megyünk az élményfürdőbe.
-Élményfürdő? Az mi?
-Olyan mint a strand, hatalmas csúszdákkal és szebb kialakítással.
-Akkor köze sincs a Balatonhoz?
-Max annyi, hogy Lellén van.
-Az nem sok. Mindegy, ha van csúszda akkor oda megéri elmenni!
-Haha! Na menj aludj! Ma még sok dolgod lesz!
-Oksi, jó éjt!
-Jó éjt!
Halkan bementem a szobába (Melody aludt) és belevetettem magam az ágyba. Szinte azonnal elaludtam.
*tű-tű-tű-tű*
8 óra. Gyorsan elkészülök, hiszen csak összefogom a hajam és felveszek valami könnyű, kényelmes ruhát. Láttam egy plakátot és megtudtam, hogy 9-kor kezdődnek a meccsek. Nagy a pálya, úgyhogy 3 csaj és 2 fiú csapat lett. 8-10 fősek. Ez így érdekes lesz, főleg, hogy én még sose kézilabdáztam. Annyit tudok, hogy Melodyval, Amber 2 csicskásával, Kimmel és még 3 csajjal vagyok egy csapatban. Melodytól nem tudom mit kéne várni, a két kis ...-tól nem várok semmit, Kim az tuti tud kézizni (látszik rajta), a másik 3 csajròl meg fogalmam sincs.
-Mehetünk Amarill?
-Aha!
-Tényleg, akartam kérdezni, hogy jó volt a tegnap este? Összejöttetek Castiellel?
-Mii??? Nem! Jó volt, de semmi olyan nem történt amire te gondolsz! (vagyis Castiellel nem)
Basszus! A tegnap este történtek! Az a csávóka most AZT akarta??? B++++ ezt nehezen hiszem el! És amit Arminnal csináltam! Neeee... Asszem mélyebbre süllyedtem, mint a titanic. (az ugye mélyre süllyedt?)
-Mindegy (próbálom elhesegetni a gondolatokat), menjünk kézizni!
-Előtte még enni kéne valamit.
-Ja, tényleg! Menjünk!
Blaa. Megint joghurtos gabonapehely. Annyira unom már, hogy minden reggel és este ugyanazt adják. Mondjuk legalább az ebéd változatos. Gyorsba megkajálunk és megyünk a pályára. Nemsoká kezdődik az első meccs. Mi ennek a mérkőzésnek a győztesével fogunk kiállni. Én állítólag a kapus leszek, mivel jók a reflexeim és az ítélő képességeim. Végülis, nekem 8, csak menjünk már vízicsúszdázni!
-Kezdődik a meccs.
-Aha. Nézzük.
5:4-re nyert az egyik csaj csapat. Dejóóó. Akkor ellenük állunk ki. Beállok a kapuba.
-Na gyertek ha mertek pancserek!
Kezdődik a mi mérkőzésünk. Minden csapatba "a"-sok és "b"-sek vegyesen vannak. Nálunk én, Melody, Kim és 2 csaj akiknek nem tudom a nevét van a mi osztályunkból, a másik 3 csaj "b"-s.
*tűűűű*
Fütyült a bíró. Kezdődik a meccs. Ha erre jön egy-egy labda azt kivédem. 1-2-t beengedek. Nagyon egyszerű a kapusok feladata. Unatkozok, vége a meccsnek. 4:2-re nyertünk. Most a fiúk jönnek. Na ezt meg kell nézni. Atyaég! Az egyik irányító (vszeg csapatkapitány is) Castiel a másik meg Lysander! Na ez érdekes lesz! Elkezdenek játszani. Sokkal jobbak, mint mi voltunk. Nem csak gyorsabbak, hanem erősebbek, többet passzolnak és komolyabban veszik a játékot is. Castiel és Lysander játszik a legjobban, de van még sok helyes pasi aki jól játszik. Nataniel és Armin Cas csapatában vannak. Nat kapus (sokkal jobb mint én), Armin pedig védő (?) asszem. Itt nem úgy van mint nálunk, hogy egyik csapat többet lő, mint a másik, hanem egyik csapatnak se sikerül egy gólt se lőnie. Végül (hatalmas szerencsével) Castiel csapata 1:0-ra nyerte meg a játékot. Úúú, az övék nagyon érdekes meccs volt! Odamegyek gratulálok nekik.
*Cas nyakába ugrok*
-Szép voolt!
-Mi?
-Mi az hogy mi? A meccs! Nyertetek!
-Cöh. Az csak szerencse volt.
Elveszem a nyaka körül a kezem és a mellkasára bökök.
-Te azt hiszed hogy nem játszottál elég jól?!
-Nem hiszem, tudom.
-Hát, pedig nagyot tévedsz! Remekül játszottatok! Mind! Úgyhogy legyél csak büszke magadra! Oksi?
Csak néz rám. Miért nem válaszol?!
-Nem elég jó a felvidító dumám?
-Tudok valamit ami jobban felvidítana.
-Most ne. Egy időre elegem van a pasik ezen oldalából.
-Mi van?
-Az hogy a pasikat sose az érzelmei irányítják, hanem egy "alsóbb" hatalom. Ha érted mire célzok.
-Kivel kavarsz?
-He? Nem értem, hogy hogy jutottál erre a következtetésre. Nincs semmilyen pasi az életemben.
-Akkor tegnap este miért "voltál" velem és Lyssel egész este? Vagy inkább, mit csináltál egész este, hogy ezt kellett hazudnunk?
-Ööö...
-Nehogy azt mondd nekem, hogy abban a dögös ruciban egy srác se hajtott rád, mert úgy se hiszem el. Azt hittem ma teljesen k.o. leszel a másnaposságtól, de jól vagy. Ittál?
-Igen...
-Mit?
-Egy sör, egy feles és három vodkanarancs...
-Keverted? És most ittál komolyabban először? Normális vagy?!
-Nem értem mit vagy úgy oda! Meg tudom magam védeni!
-Nem tudod! Egy egyszerű csaj vagy, méghozzá az én csajom! Senki sem zaklatott?
-Ööö...
-Mi volt?
-Biztos, hogy tudni akarod?
-Mi van?! Nehogy azt mondd, hogy az a féreg felcsinált!
-Miiiiii???? Nem!!! Vagyis... Természetesen nem!
-Most akkor igen vagy nem?!
-Miért érdekel ez téged ennyire?!
-Nekem használt csaj nem kell.
-Ja, csak ennyi? Akkor jó. Nekem se kell ilyen pasi, mint te. Nehogy azt hidd, hogy...
-Ki volt az a szemét?!
Ez most azt hiszi hogy megtörtént AZ? Nem is érdekel. Had higgye! Nem mintha annyira érdekelné a dolog. Ezekután legalább békén hagy.
-Használt csaj nem kell mi? Ok. Ja és csak hogy tudd, sokkal jobban csókolt, mint te.
-Azt kérdeztem HOGY HÍVTÁK?!
-Nyugodj már le Castiel! Semmi közöd a dolgaimhoz!
Félkézzel megfogja az állkapcsom..
-HOGY HÍVJÁK?!
Nem jó. Ez így nem jó. Nem fáj, de ez a cas nagyon ijesztő! Nem, nem. Ez így nem fog menni. Félek tőle. Tökön rúgom, ő pedig összegörnyed.
-NEM TÖRTÉNT SEMMI! Történhetett volna, de nem..
*csurognak a könnyeim*
-Meg tudom védeni magam, te pedig ne gyere a közelembe!
Nagyon megijesztett! Elrohanok a távol álló nézelődők között, be a szobánkba. Rávetem magam az ágyra és a párnába temetem az arcomat. És abba kiabálok, hogy ne hallatszódjon a hangom.
-Miért?! Miért csinálta ezt?! Nem vagyok neki senkije! Olyan agresszív volt! Játékos szokott lenni! Incselkedő! Hova lett az a Cas akit... Akit én...
*kop kop*
-Amarill!
Ez ő!
-Menj innen!
*berúgja az ajtót*
-Ááá! Menj innen! Tűnj el! CASTIEL TAKARODJ!!!
-De gagyik ezek az ajtók.
Nekidobom a párnám, de fél kézzel elkapja.
-Hú, szivi. Most nem párnacsatázni jöttem.
Mi? Mi van? Nem értem. Nem értem! Felhúzom a térdeim és átkarolom őket. Miért?!
-Csssss.
Megsimogatja a fejem, én pedig ellököm a kezét.
-Hozzám ne érj!
Mi ez? Én nem ilyen vagyok. Nem így szoktam reagálni a dolgokra. De Castiel se így szokott. Azt akarom, hogy minden a régi legyen! Biztos a pia miatt ilyen nyomi a hangulatom. Tenni fogok érte, hogy ő ne vegye észre! Vagy higgye azt, hogy csak vicceltem.
-Hahahaha! Bevetted! Cas, engem rohadtul nem érdekel, hogy neked milyen csaj kell és milyen nem. Mi csak játszadozunk egymással, nem?
-Ja.
Odamegyek hozzá átkarolom a nyakát, (átfut rajtam egy hideg érzés) és mélyen a szemébe nézek.
-Én a te játékod vagyok és te az enyém, nem?
Átkarol és a fülem mögé suttog.
-Csak az enyém.
-Csak a tiéd.
És most jönne az érzéki csókjelenet... De VALAKI belerondít az egészbe.
-Amarill! Jól vagy?
-Nataniel! Persze!
-Igen, azt látom. Castiel, megtudhatnám miért "fogtad meg" egy évfolyamtársad nyakát?
Nyakát? Ez miről beszél? Az állkapcsom fogta meg.
-Játékból.
Miért nem mondod meg neki, hogy semmi ilyesmi nem történt? Lehet ez is egy játék.
-Tessék?
-Azt mondtam, játékból! Mer'? Talán baj?
-Amarill, akarod, hogy büntetésből ne jöjjön el Castiel velünk az élményparkba?
Persze! Azért karolom át a nyakát, ő pedig azért fogja a derekam, mert annyira haragszunk egymásra.
-Büntetés? Neem, majd én megbüntetem.
*a te sejtelmes mosolyodat villantom feléd Castiel*
-Alig várom.
-Castiel, menj vissza a saját szobádba! Azt hiszem a fiúk szállása egy kicsit odébb van.
Castiel a homlokomra nyom egy puszit. (Egyáltalán nem Castieles.)
-Majd találkozunk. Csá.
Elment. Kettesben vagyok Nataniellel és a kínos csönddel.
-Játék....?
-Mit mondtál Nat?
-Semmit.
Sarkon fordult és ő is lelépett. O-ké. Felveszem a fekete bikinim és összepakolok az élményparkba menetelhez.
-Amarill!
-Ki az már megint?!
-Ööö, jössz enni?
-Jujj, Melody bocsi. Mostanában össze vissza vagyok. Semmit sem értek és semmiről se akarok tudomást venni. Menjünk kajálni!
Kettesben ettük meg az ebédet és mentünk vissza a szobánkba. Később elmentünk az élményparkba! Hatalmas csúszdák, óriási medencék! Elképesztő! Ezt a délutánt Melodyval fogom tölteni! Vízi csúszdáztunk egy csomót, aztán kipróbáltuk az összes medencét és nullára kifáradtunk! Ha bármilyen fiú oda akart jönni hozzám, elfordultam vagy könnyedén leráztam. Szóval kifáradtunk és kifeküdünk napozni az indulásig. Visszamentünk a szállásra, megfürödtem, hajat mostam, megmostam a fogam és mentünk lefeküdni aludni. Melodyval kitárgyaltuk, hogy milyen jó volt az élményfürdő és hogy kár, hogy ilyen hamar vége lett.
-Jó éjt Amarill.
-Jó ejt Melody.
*pár perccel később*
-Melody, holnap mi lesz a program?
-Délelőtt átmegyünk Tihanyba, d.u. 4-es hajóval jövünk vissza, majd tábortűz és bátorságpróba.
-Bátorságpróba! *-*
Írói megj.:
nem szoktam fanficbe h.jelet írni, de Amarill most pont ezt a fejét vágta be xD
Írói megj. vége ;)
-Holnap lesz a legjobb program nem, Melody?
-De igen.
-Miért?
-Mert holnapután 10-ig ki kell költöznünk a szállásról és aztán indulunk vissza a 11-es vonattal, hogy legkésőbb 6-ra visszaérjünk.
-Neee, nem akarok hazamenni!