Péntek

Vajon mit vegyek fel? Ma megyek Nataniellel ran... Akarom mondani... Hova is megyünk? Meg se kérdeztem, hova megyünk... De akkor mit vegyek fel? Ó, mindegy az! Felveszem az egyberuhám, hozzá a rózsaszín bolero-t, és a hozzá illő lábszárvedőt. Kész is vagyok!
-Anya, ma később jövök haza!
-Miért? Hová mész?
Miért akar mindenről tudni?!
-Egyik haverom elhívott sétálni, nem maradok sokáig...
-Rendben, érezd jól magad!
Miért érzem úgy, hogy ez nem egy egyszerű 'rendben érezd jól magad' volt?
-Elmentem!
*iskolában*
-Hahaha! Hogy nézel ki? Te se tudod, mi a divat!
-Te meg mégis ki vagy?!
-Szóval nem tudod? Nataniel testvére! És jobb, ha leszállsz a bátyámról, mert nagy bajok lesznek!
-Nézzenek oda, milyen nagy a szád! A fenyegetéseidnek legalább legyen alapja! És most, ha nem bánod, órára mennék! Úgyhogy te és a kis pincsikéid, odébb állhattok!
*a vállammal annak a kis kurvának megyek, mire ő majdnem felborul...*
Így jár az, aki 12cm-es magassarkúban keménykedik -.-"
*épp mennék be a terembe mikor meglátom Castielt*
-Hát te? Nem a tanteremben kéne lenned? Vagy az egész évet ellógod?
-Csak az első és utolsó órát. Láttalak az előbb. Naaagyooon kemény voltál!
-Szarkazmus? Nagyon nem Castieles. Amúgy meg csak hogy tudd! Képes vagyok megvédeni magam, akár erővel is! Nincs szükségem fiúkák segítségére!
-Fiúkák? Többesszámban?
-Mi az, féltékeny vagy?
-Dehogy... Rajtam kívül ki segített neked?
-Hát pl.: Dajan... Nataniel... És ők mégcsak nem is molesztálnak, nem úgy mint egyesek...
-Dehát ez bennem a jó nem?
*közelebb jön*
-Nektek nem kéne órára mennetek?!
-Nataniel! Deee... Igazad van... Órára kell mennünk...
-Nem kell órára mennie!
Castiel...
-Hidd el Castiel, nem mindenki olyan lázadó mint te! Amarillnak órára kell mennie, mert kezdeni akár magával valamit az életben!
-Castiel tényleg nem gond... Megyek... Szia!
-Csá...
*Nataniel kinyitja nekem az ajtót*
-Indulás!
-Nataniel, nem értem, miért haragszol! Ha csengetnek, úgy is bejövök órára! Nem lógtam volna!
-Nem rád haragszom...
-Hát? Castielre?
-Igen, mert tudja... Tudja hogy.... *elpirul* Szóval, ma akkor megyünk sétálni valamerre?
Mi ez a hirtelen váltás? Vajon mit akart mondani?
-Persze, ki nem hagynám!
-Rendben, akkor suli után az udvaron találkozunk. Van még előtte egy kis dolgom..
-Oké ott várlak! Ja, és itt az igazolás.
-Basszus, ez is... Teljesen kiment a fejemből.
*suli után*
Már 10 perce várom, hol lehet? Áhh nyílik az ajtó, biztos ő lesz! Ööö... Castiel? Mit keres vajon ő itt? És mögötte jön Nataniel? És nem veszekednek?? Érdekes... Valami nem stimmel...
-Sziasztok!
-Csá
-Hello! Indulhatunk?
-Persze!
-Szia Castiel!
-Együtt? Csak nem randi?
-Ne...
-És ha igen?! Neked akkor sincs semmi közöd hozzá.
-Haha! Úgy látom, nem ugyanúgy gondoljátok! Na én léptem! Jó "szórakozást"!
-Szia....
Úristen, mibe csöppentem... Na jó, most inkább arra koncentrálok, amit épp csinálok!
-Nat! Megyünk?
-Persze!
-Amúgy, miért nem bírjátok egymást Castiellel?
-Áhh hosszú... Inkább ne beszéljünk Castielről, jó? Merre menjünk?
-Szerintem tegyünk egy kört a bazár felé, aztán majd meglátjuk!
-Rendben!
A bazár után elmentünk a játszótérre, beszélgettünk, most pedig hazakísér. Hát nem aranyos?
-Itt vagyunk, itt lakom.
-Amarill, én nagyon jól éreztem magam... *elpirul* És szeretném, ha máskor megismételnénk... Benne lennél?
-Persze! Én is nagyon élveztem!
*arcra 3 puszi*
A 3. után közel maradt... Magamon éreztem a lehelletét, ránéztem, és a szeme csukva volt. Vajon mire gondolhat?
-Mire gondolsz?
*megrázza a fejét*
-Lényegtelen... Holnap találkozunk! Szia!
-Szia!
E-ez nagyon furcsa volt, még Natanieltől is... Vajon mire gondolhatott akkor? Ááá! Biztos nem arra, amire én gondolok! Az lehetetlen! Egy ilyen jó pasi mint ő! Váááá! Most hogy aludjak el? Főleg, hogy itt a hétvége!
Basszus, de régen néztem fel facere! Legalább holnap lesz rá időm! Még azt is meg kell néznem, hogy a karnevalból raktak-e fel új részt... Áhh sok dolgom lesz! De most inkább aludjunk!